Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1993. április 16.
Ápr. 6-9-e között Adrian Nastase vezetésével román parlamenti küldöttség járt Ukrajnában, tagja volt Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, aki beszámolt útjukról. Tárgyaltak Leonyid Kravcsuk elnökkel, az ukrán külügyminiszterrel és ukrán parlamenti bizottságokkal. A román-ukrán alapszerződés tartalmáról és a feszültséggócokról volt szó. Kravcsuk kifejtette, hogy nem képezheti alku tárgyát a határok kérdése. Nastase hangsúlyozta, hogy küldöttségük nem területi követelésekkel érkezett, ezt a kérdést egyelőre mellőzni kell. Csernovicban találkoztak a román kulturális és társadalmi szervezetek képviselőivel, akiknek jogos követeléseik kísértetiesen hasonlítanak az RMDSZ és Tőkés László püspök állásfoglalásaira: a román nyelv hivatalossá tétele, román egyetem Csernovicban, határforgalom megkönnyítése, román sajtótermékek megrendelésének megkönnyítése, helységnevek román nyelvű használatának engedélyezése... /Oláh István: Messze távol a hómezőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1993. május 1.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás hátrányos helyzetét. A hivatalos népszámlálási adatok szerint Romániában a magyar lakosság aránya 7,1 %, ugyanakkor anyanyelvén, magyarul a tanulóknak csak 4,9 %-a tanul. Ezen belül az óvodákban 6,4 %, középiskolákban 4,3 %, szakiskolákban csak 1,6 százalék a magyarul tanulók aránya. Az országban 1991-ben 100 ezer lakosra 830 egyetemista jutott, 100 ezer magyar nemzetiségűre viszont csak 512 fő. Ennek következménye, hogy például a szakképzetlen pedagógusok aránya a legmagasabb Kovászna /25,6 %6, Hargita /23,1 %, Szatmár /20,3 %/ és Maros /17 %/ megyékben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1-2./
1993. június 2.
Az RMDSZ oktatásügyi bizottságának képviselői jún. 2-án Budapesten tárgyaltak az Országgyűlés képviselőivel, tájékoztatták egymást a román és a magyar oktatási helyzetről. Asztalos Ferenc képviselő, az RMDSZ oktatásügyi bizottságának alelnöke a magyar iskolahálózat kiépítésének tervéről beszélt, az önálló, független iskolarendszer kiépítése a céljuk. /P. Zs.: Jó törvényekkel segíthetünk. = Magyar Hírlap, jún. 3./
1993. június 17.
Jún. 17-én az RMDSZ vezetői sajtótájékoztatóz tartottak Bukarestben. Markó Béla elnök beszámolt arról, hogy jún. 12-én fogadta őt Iliescu államelnök. Markó Béla felsorolta az RMDSZ problémát, megállapítva, hogy nem történt változás. Az államelnök most sem adott határozott választ. Markó Béla elmondta Iliescunak, hogy , hogy az ET jelentéstevői az RMDSZ elvárásait elfogadták. Az RMDSZ elvárásainak megoldása esetén mond igent Románia ET-be való felvételére. Tokay György az RMDSZ-küldöttség kétnapos szlovákiai látogatásáról beszélt. Asztalos Ferenc az oktatásügyet érintette. A vonatkozó kormányhatározat ismét diszkriminatív, mert előírja, hogy a történelmet és a földrajzot román nyelven kell tanítani. Az RMDSZ képviselőinek ismét el kellett magyarázniuk a román újságíróknak, hogy a zetelaki, oroszhegyi és a marosvásárhelyi perek politikai perek voltak és az ítéletre is politikai nyomás nehezedett. /Ferencz L. Imre: (?)escu és a kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./
1993. június 18.
Az oktatási bizottságban dolgozó RMDSZ-képviselők - Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos és Asztalos Ferenc képviselő, valamint Magyari Lajos szenátor - munkalátogatáson voltak Budapesten. Találkoztak az Országgyűlés oktatási bizottságával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az oktatási törvénytervezetről. Az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták, jól jött a magyar kormány részéről érkező anyagi, szellemi és erkölcsi támogatás az erdélyi magyar iskolarendszer talpraállítására. /Abafái R. István: Nemzetiség ? katedrán és iskolapadban. Asztalos Ferenc képviselő magyarországi útjáról. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./
1993. augusztus 10.
A képviselőházi tanügyi bizottság júl. 26-29-e között megvitatta és elfogadta a felsőfokú oktatási intézmények hivatalos elismerésének /akkreditálásának/ és a diplomák elismerésének törvénytervezetét, melyet a szenátus is elfogadott, ősszel a képviselőház elé kerül. Elfogadása után az Oktatási Minisztériumnak létre kell hozni egy országos bizottságot, amely dönt a hivatalos elismerés ügyében. Az akkreditálás egyik feltétele, hogy az intézmény három egymást követő évfolyama végzőseinek 51 %-a sikerrel államvizsgázzon. Az eljárás hosszadalmas: egy most alakuló intézmény első ízben hét év múlva akkreditálható. Előírás az is, hogy a felsőoktatási intézmény oktatóinak 30 százaléka professzor és előadótanár legyen, számoltak be a helyzetről Németh János és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők /Németh János, Asztalos Ferenc parlamenti képviselők: Akkreditálás, avagy a tű foka? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
1993. november 11.
A képviselőházban nagy vitát váltott ki az egyetemek akkreditálásának kérdése. Az 1989-es változás óta 67 magánegyetem működött az országban. Ezek jó része nem felelt meg a követelményeknek. Az akkreditálást egy külön tanács dönti el, azonban a tanács tagjait a kormány nevezi, ezzel nem értett egyet az RMDSZ, emlékeztetett a parlamenti vitára Asztalos Ferenc képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke. A magánegyetemet gáncsolja a törvénynek az a része, hogy a tanári kar felének az illető intézménynél kell dolgozni főállásban, azonkívül 30 %-uknak egyetemi tanári vagy előadótanári minősítéssel kell rendelkeznie. Egy eljövendő magyar egyetemet ez az előírás nehéz helyzetbe fog hozni. /Demeter J. Ildikó: Magánegyetemek akkreditáslása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Előzmény: aug. 10-i jegyzet.
1993. november 19.
A parlamenti tanügyi szakbizottság magyar tagjai /Asztalos Ferenc, Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos/ tiltakozásul kivonultak a bizottsági ülésről. Nyilatkozatukban kifejtették: az oktatási törvény tervezetéből kérték annak törlését, hogy a történelmet és a földrajzot csak román nyelven lehet tanítani. Erre a bizottság nem volt hajlandó. Az ellenzéki képviselők sem álltak az RMDSZ javaslata mellé, tette hozzá Asztalos Ferenc képviselő. /Cseke Gábor: Fele-fele.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1994. január 18.
A tanügyi törvénytervezetről Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy az Oktatási Reformtanács 90 pontos módosító javaslatot tett, ennek megfelelően újból kell tárgyalni a tervezetet, így mód nyílik a kisebbségi szempontok újbóli előhozására. Eddigi eredmények: a diplomák honosítása, vendégtanárok hívásának lehetősége, magánoktatásban alternatív programok és tankönyvek engedélyezése. A tervezetet februárban tovább tárgyalják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1994. február 2.
Az RMDSZ képviselői, Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc képviselőházi szakbizottsági alelnök és Nagy Benedek képviselő febr. 2-án Liviu Maior oktatási miniszterrel tartott megbeszélést, átnyújtották az RMDSZ elvárásait összegező memorandumot. A tanügyi tervezet szakbizottsági vitája a végéhez közeledik, azonban a bizottság még a Kisebbségi Tanács ajánlásait sem vette figyelembe. A megbeszélésen az RMDSZ képviselői felsorolták az anyanyelvi oktatás problémáit. /Ferencz L. Imre: Gyorsuló események sűrűjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1994. február 10.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlament tanügyi szakbizottságának tagja nyilatkozott a magyar oktatás helyzetéről. Országos viszonylatban 12,5 %-os a szakképzetlen pedagógusok létszáma, ez magyar vonatkozásban 25,3 százalék. Romániában az 1-8. osztályt végzett gyermekek száma 1990-hez képest 5,9 százalékkal csökkent, a magyaroknál viszont 9,5 százalékkal. A nyolcadikat végzettek 53 százaléka tanul tovább, a magyaroknak csak a 43 százaléka. A parlamentben a gyűlölködés légkörében dolgoznak, mondta Asztalos Ferenc. /Új Magyarország, febr. 10./
1994. február 19.
Az RMDSZ képviselői /Takács Csaba ügyvezető elnök, Asztalos Ferenc és Nagy Benedek képviselők/ találkoztak Liviu Maior tanügyminiszterrel és átadták az RMDSZ oktatási memorandumát, melynek tizenkét melléklete a magyar nyelvű oktatás hanyatlását mutatta be. Ugyancsak átadták a tanügyi törvénytervezet elleni tiltakozó jegyzéket, amelyet a magyar történelmi egyházak püspökei is aláírták. A találkozó után pár nappal, febr. 9-én a képviselőházi oktatási szakbizottság elfogadta az anyanyelvű oktatást korlátozó, egyes tantárgyakat románul való tanítását előíró törvénytervezetet. A harcot tovább folytatják, ígérte meg Nagy Benedek képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1994. június 1.
Jún. 1-jén elkezdődött a képviselőházi vita a tanügyi törvénytervezetről. Asztalos Ferenc, a tanügyi szakbizottság alelnöke kifejtette az RMDSZ álláspontját. Az 1992-es népszámlálás szerint az ország lakosságának 7,1 %-a magyar, ennek ellenére a magyarul tanulók arányszáma csak 4,9 %. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
1994. október 22.
A megyei tanfelügyelőségek szept. 20-án megkapták a 38 078-as számú minisztériumi rendeletet: össze kell vonni a kisebb létszámú osztályokat. Ennek alapján sorra szüntettek meg magyar osztályokat Kolozsváron és más városokban is. Asztalos Ferenc képviselő beszélt Liviu Maior tanügyi miniszterrel, aki megígérte, intézkedik. Valóban küldött is egy miniszteri utasítást: a 38 078-as rendeletet úgy kell alkalmazni, hogy az ne érintse a kisebbségi nyelven folyó oktatást. Azonban ennek a rendeletnek nem tesznek eleget Kolozsváron, állapíthatta meg Asztalos Ferenc, ezért a képviselő újra elment a miniszterhez, aki megígérte: okt. 20-án Kolozsvárra megy, ahol majd személyesen intézkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22-23./
1994. október 31.
Okt. 31-én több RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben. Borbély László a prefektusi személyzet felduzzasztásával és a közigazgatási székházak kormánytulajdonba utalásával foglalkozott, Asztalos Ferenc a Kolozs és Bihar megyei magyar osztályok összevonásának ügyét vetette fel újra. Kolozs megyében húsz magyar osztályt érintett ez az intézkedés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1994. november 16.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő előzően interpellált, tiltakozva a kolozsvári, dési és székelyhídi osztályösszevonások ellen, valamint a marosvásárhelyi kántoriskola költöztetése ellen. Nov 7-én kapott választ, nem szüntették meg az összevonásokat és nem engedélyezték, hogy a református kántoriskolai osztály helyet kapjon a Bolyai Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Interpellációja: okt. 22-i jegyzet.
1995. április 10.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő interpellált a Székelyudvarhely környéki falvak cigány és magyar lakosai ellen elkövetett rendőrségi törvénysértések ügyében, tételesen említve a márc. 10-én Nyikómalomfalván és márc. 21-én Betfalván történteket, kérve, hogy a Belügyminisztérium tíz napon belül írásban közölje a törvénysértések kivizsgálásának eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
1995. április 20.
Asztalos Ferenc képviselő a 88/1993-as akkreditációs törvény következményeire figyelmeztetett: a törvény az 1989 előtt megalakult állami felsőoktatási intézményeket veszi alapul, csak az akkreditált intézmények hallgatóira vonatkozóan tartalmaz utasításokat, de a többivel nem foglalkozik. Az 1989 után alakult egyetemeken 16 866 hallgató végzett, sorsukról nem intézkedett a törvény. Erre vonatkozóan született egy tervezet, de ez nem vonatkozik a jövőre végzőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1995. június 6.
Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő jún. 6-án a parlamenti felszólalásában kifejtette, hogy képviselőtársai RMDSZ-ellenes támadásai minden alapot nélkülöznek, hiszen az RMDSZ kongresszusának két dokumentuma is tanulmányozható román nyelven. Az egyik: tiltakozás az Alkotmánybíróság magatartása ellen, amely halogatással válaszolt arra, hogy 500 ezer magyar nemzetiségű román állampolgár támogatja az RMDSZ tanügyi törvénytervezetét, a mások az RMDSZ szenátusi frakciójának nyilatkozata a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Asztalos Ferenc feltette a kérdést, miért nem emlegetik a képviselők kirohanásaikban ezt a két dokumentumot. A válasz egyszerű: azok tárgyilagosak, nem támadhatók anélkül, hogy kiderülne a rejtett szándék, a kisebbségi oktatás és kultúra elfojtása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1995. június 22.
Jún. 22-én háromnapos egyeztetés után utolsó fázisába érkezett a tanügyi törvény: az egyeztető bizottság jún. 26-ra elkészíti a jelentést, amelyet a parlament két háza együttes plénuma megvitat. Magyari László szenátor és Asztalos Ferenc képviselő ismét hangsúlyozták, hogy az RMDSZ diszkriminatívnak tartja a tanügyi törvény tervezetét, amely felszámolja az anyanyelvű szakoktatást és leszűkíti a felekezeti oktatás kereteit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 23., 559. sz./
1995. július 5.
Júl. 5-én tartotta első tanácskozását Kolozsváron az SZKT-n létrehozott tanügyi válságkezelő bizottság. Megjelentek: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Demeter János önkormányzati és területi alelnök /a szövetségi elnök megbízottja/, Cs. Gyimesi Éva oktatásügyi alelnök, Szőcs Judit /Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége/, Horváth Andor /Bolyai Társaság/, Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti csoportjának képviselője, Mikó Lőrinc, az egyházak képviselője és Fodor Judit jogász. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 5., 567. sz./ A bizottság sajtónyilatkozatot adott ki, ebben olvasható, hogy a diszkriminatív tanügyi törvényt a társadalom és a nemzetközi fórumok tudomására hozzák: szórólapon Románia polgárai számára feltárják a jelenlegi kritikus helyzetet, egyben ismertetik céljaikat, tájékoztató és tiltakozó leveleket küldenek az Európa Tanácsnak és más nemzetközi szervezeteknek, a nagykövetségeknek, az egyházfők kihallgatást kérnek az államelnöktől és ellátogatnak Strasbourgba, az ET elnökéhez, ifjúsági stafétát indítanak az ET-hez az RMDSZ tanügyi törvénytervezet melletti közel félmillió aláírással, tiltakozó akciókat terveznek és szeptemberben Székelyudvarhelyen országos méretű tömegtüntetést, továbbá iskolabojkottot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1995. augusztus 3.
A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./
1995. augusztus 3.
A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./
1995. augusztus 7.
Verestóy Attila szenátor és Asztalos Ferenc, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke megbeszélést folyatott Sorin Ionescu tanügyi államtitkárral, illetve Ovidiu Ianculescu vezérigazgatóval, a minisztérium Főiskolai Vezérigazgatósága vezetőjével az idei felvételi vizsgákról, előzőleg pedig Verestóy Attila tárgyalt Liviu Maior oktatásügyi miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 590. sz./ Az RMDSZ oktatási válságtanácsa közbenjárására aug. 7-én Liviu Maior oktatási miniszter engedélyezte azt, hogy idén még anyanyelven lehet felvételezni azokból a tárgyakból, amelyeket anyanyelven tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1995. augusztus 7.
Verestóy Attila szenátor és Asztalos Ferenc, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke megbeszélést folyatott Sorin Ionescu tanügyi államtitkárral, illetve Ovidiu Ianculescu vezérigazgatóval, a minisztérium Főiskolai Vezérigazgatósága vezetőjével az idei felvételi vizsgákról, előzőleg pedig Verestóy Attila tárgyalt Liviu Maior oktatásügyi miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 590. sz./ Az RMDSZ oktatási válságtanácsa közbenjárására aug. 7-én Liviu Maior oktatási miniszter engedélyezte azt, hogy idén még anyanyelven lehet felvételezni azokból a tárgyakból, amelyeket anyanyelven tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1995. augusztus 12.
Amennyiben a tiltakozó akciók nem hozzák meg a kellő eredményt, akkor a törvény által szűkített oktatási lehetőségeket a törvényesség keretein túl, de az alkotmányosság jegyében ellensúlyozni kell, mondta Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Amennyiben nem lehet állami magyar egyetemet indítani, magyar magánegyetemet kell létrehozni. Ugyancsak a magánszférában kell megoldani a magyar nyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./
1995. augusztus 12.
Amennyiben a tiltakozó akciók nem hozzák meg a kellő eredményt, akkor a törvény által szűkített oktatási lehetőségeket a törvényesség keretein túl, de az alkotmányosság jegyében ellensúlyozni kell, mondta Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Amennyiben nem lehet állami magyar egyetemet indítani, magyar magánegyetemet kell létrehozni. Ugyancsak a magánszférában kell megoldani a magyar nyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./
1995. augusztus 21.
Az Alkotmánybíróság döntése után az oktatásügyi törvény visszakerül a szenátus asztalára, onnan majd a szakbizottsághoz. Ez az egész csak figyelemelterelés, feszültségcsökkentő tényező, állapította meg Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A hatalom ki akarja fogni a szelet az RMDSZ vitorláiból. Ennek ellenére az RMDSZ megtartja tiltakozó akcióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1995. augusztus 21.
Az Alkotmánybíróság döntése után az oktatásügyi törvény visszakerül a szenátus asztalára, onnan majd a szakbizottsághoz. Ez az egész csak figyelemelterelés, feszültségcsökkentő tényező, állapította meg Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A hatalom ki akarja fogni a szelet az RMDSZ vitorláiból. Ennek ellenére az RMDSZ megtartja tiltakozó akcióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
